A változás örök, a változás maga az élet - tartja a mondás. Bölcsen. Egri Lajos a “Drámaírás művészete” című könyvében úgy fogalmaz, hogy az ember, a karakter nem más, mint a fizikai valója és a rá ható környezeti tényezők összessége. Ez a környezet azonban folyamatosan változik. Nézzük csak meg, hogy változik idővel a ránk zúduló információ mennyisége, az információ terjedési sebessége, és az a technológia, amin keresztül áramlik felénk az információ.
Ezen tényezők folyamatos változása az információ feldolgozás menetét is megváltoztatta. Ma már nem “csak” a TV vagy a nyomtatott lapok esetleg egy-egy rádió csatorna információt “kell” feldolgozni, ahogyan azt pár generációval ezelőtt tették. Ahogyan a technológia fejlődött, egyszerűsödött, egyre többen váltak tartalomszolgáltatóvá, egyre több felé szakadt a figyelmünk is. Ma már mindenki tartalom fogyasztó és gyártó is egyben a közösségi médiának köszönhetően. Alábbiakban röviden és szemléletesen, inkább gondolat ébresztésnek szánva, össze szedtem pár információt, érdekes tényt, hogy mi és hogyan változott meg.
Kezdjük mindjárt a sebességgel.
Nézzük például a fontosabb technológiákat, a telefont, a rádiót, a TV-t vagy az internetet, hogy mennyi idő kellett ezeknek ahhoz, hogy eljussanak 50 millió emberhez a Földön.
50 millió ember eléréséhez:
- a telefonnak 75 évre volt szüksége
- a rádiónak 38 évre
- a Tv-nek 13 évre
- az internetnek 4 évre
- az Angry Birds-nek meg csak 35 napra.
A telefon 1876-os feltalálásától az Angry Birds 2009-es debütálásáig 133 év telt el. Ezen idő alatt egy technológia terjedési sebessége 75 évről 35 napra zsugorodott… És persze ez a folyamat nem áll meg, folyamatosan csak gyorsul.
A változás tehát örök.
Nézzetek rá például az alábbi ábrára, ahol a mobiltelefonok fejlődését láthatjátok.
1990-től 2015-ig, azaz 25 év alatt a nagyapám által csak “bunkofonnak” nevezett hatalmas akkumulátoros készülékektől eljutottunk a gombok nélküli, hajszálvékony, csak kijelzővel operáló csúcskészülékekig. Nem is beszélve természetesen a Las Vegas-i CES-en bemutatott sok K-val rendelkező kijelzőkről, amelyeket mér mobilokba is bele lehet szerelni, mitöbb össze-vissza lehet hajtogatni.
A Sirinek, Alexának és a Google asszisztensének köszönhetően ma pedig már nem csak egy hatalmas gombok nélküli kijelző a telefonunk, hanem személyi asszisztensünk, az edzőnk, a táplálkozási tanácsadónk, a posta hivatalunk, a tartalomgyártó eszközünk, a pénztárcánk, sőt már vannak úti okmányok is, amelyeket a telefonon lehet tárolni.
150 évvel ezelőtt még több mint egy hétre volt ahhoz szükség, hogy egy információ megkerülje a Földet, ma pedig már tulajdonképpen élőben, mindössze tizedmásodpercnyi csúszással láthatjuk a világ másik felén az egyik úszónk épp olimpiai bajnok lesz. És ennek közvetítéséhez sem kell ma már csúcstechnológiával, saját műhaddal rendelkezni: ott a közösségi média és egy mobil. Tudja.
Ma már több mint 3,5 órát töltünk átlagosan a közösségi médiában, és az emberiség több mint 70%-a mára már rendelkezik mobillal, több mint 60%-a pedig internet hozzáféréssel. És hogyan az elején írtam:
mindenki tartalomgyártó is egyben, nem csak fogyasztó.
Végezetül pedig ehhez kapcsolódóan mutatok nektek egy érdekes ábrát. Elgondolkodtató. Ha a világhálót egyetlen egy vastag kábel szimbolizálná és készítenénk egy keresztmetszetet erről a kábelről, akkor az alábbit látnánk rajta:
Az információ egyre több. Egyre gyorsabban áramlik és egyre több csatornán. Az emberi agy adatfeldolgozó kapacitása nem lett nagyobb, sőt, a tudósok azzal sem kecsegtetnek, hogy feltaláltak volna valamilyen új, modernebb, gyorsabb adatfeldolgozási mechanizmust az agynak. De akkor hogyan? Hogyan dolgozunk fel ennyi infót? Az előző bejegyzésben is írtam, hogy SEHOGY.
Válogatunk, szelektálunk, szűrűnk.
Mindneki saját magának felállított egy szűrőt, ami alapján érzékeli a világot. Kialakultak az alternatív valóságok.
A legerősebb szűrők egyike pedig az érzelem: amihez érzelmileg lehet kötődni az megmarad, arra emlékezni fogunk. A sok milliárdnyi információs halmazból ez pedig nem más, mint a történet. Ezért kell megtanulni ebben a hatalmas zajban jól kommunikálni, jól elmesélni a történetünket. Ennek azonban megvannak a maga szabályai. Ehhez nyújtok pár fogódzkodót ebben a blogban.
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, hogy kövess a közösségi felületeken is, és küldd el pár ismerősödnek is a bejegyzést!
Köszönöm, hogy velem tartottál, hogy elolvastad ezt a részt. Hamarosan jön a következő epizód.
