Storytelling

YourBigStory

A változás örök

2023. február 01. 21:34 - Poór Csaba

A változás örök, a változás maga az élet - tartja a mondás. Bölcsen. Egri Lajos a “Drámaírás művészete” című könyvében úgy fogalmaz, hogy az ember, a karakter nem más, mint a fizikai valója és a rá ható környezeti tényezők összessége. Ez a környezet azonban folyamatosan változik. Nézzük csak meg, hogy változik idővel a ránk zúduló információ mennyisége, az információ terjedési sebessége, és az a technológia, amin keresztül áramlik felénk az információ.

Ezen tényezők folyamatos változása az információ feldolgozás menetét is megváltoztatta. Ma már nem “csak” a TV vagy a nyomtatott lapok esetleg egy-egy rádió csatorna információt “kell” feldolgozni, ahogyan azt pár generációval ezelőtt tették. Ahogyan a technológia fejlődött, egyszerűsödött, egyre többen váltak tartalomszolgáltatóvá, egyre több felé szakadt a figyelmünk is. Ma már mindenki tartalom fogyasztó és gyártó is egyben a közösségi médiának köszönhetően. Alábbiakban röviden és szemléletesen, inkább gondolat ébresztésnek szánva, össze szedtem pár információt, érdekes tényt, hogy mi és hogyan változott meg. 

Kezdjük mindjárt a sebességgel.

Nézzük például a fontosabb technológiákat, a telefont, a rádiót, a TV-t vagy az internetet, hogy mennyi idő kellett ezeknek ahhoz, hogy eljussanak 50 millió emberhez a Földön.

50 millió ember eléréséhez:

  • a telefonnak 75 évre volt szüksége 
  • a rádiónak 38 évre
  • a Tv-nek 13 évre
  • az internetnek 4 évre
  • az Angry Birds-nek meg csak 35 napra.

kepernyofoto_2023-02-01_21_12_14.png

A telefon 1876-os feltalálásától az Angry Birds 2009-es debütálásáig 133 év telt el. Ezen idő alatt egy technológia terjedési sebessége 75 évről 35 napra zsugorodott… És persze ez a folyamat nem áll meg, folyamatosan csak gyorsul. 

A változás tehát örök.

Nézzetek rá például az alábbi ábrára, ahol a mobiltelefonok fejlődését láthatjátok.

mobile-phone-evolution-700x470.png

1990-től 2015-ig, azaz 25 év alatt a nagyapám által csak “bunkofonnak” nevezett hatalmas akkumulátoros készülékektől eljutottunk a gombok nélküli, hajszálvékony, csak kijelzővel operáló csúcskészülékekig. Nem is beszélve természetesen a Las Vegas-i CES-en bemutatott sok K-val rendelkező kijelzőkről, amelyeket mér mobilokba is bele lehet szerelni, mitöbb össze-vissza lehet hajtogatni. 

A Sirinek, Alexának és a Google asszisztensének köszönhetően ma pedig már nem csak egy hatalmas gombok nélküli kijelző a telefonunk, hanem személyi asszisztensünk, az edzőnk, a táplálkozási tanácsadónk, a posta hivatalunk, a tartalomgyártó eszközünk, a pénztárcánk, sőt már vannak úti okmányok is, amelyeket a telefonon lehet tárolni. 

kepernyofoto_2023-02-01_21_24_22.png

150 évvel ezelőtt még több mint egy hétre volt ahhoz szükség, hogy egy információ megkerülje a Földet, ma pedig már tulajdonképpen élőben,  mindössze tizedmásodpercnyi csúszással láthatjuk a világ másik felén az egyik úszónk épp olimpiai bajnok lesz. És ennek közvetítéséhez sem kell ma már csúcstechnológiával, saját műhaddal rendelkezni: ott a közösségi média és egy mobil. Tudja. 

Ma már több mint 3,5 órát töltünk átlagosan a közösségi médiában, és az emberiség több mint 70%-a mára már rendelkezik mobillal, több mint 60%-a pedig internet hozzáféréssel. És hogyan az elején írtam:

mindenki tartalomgyártó is egyben, nem csak fogyasztó. 

Végezetül pedig ehhez kapcsolódóan mutatok nektek egy érdekes ábrát. Elgondolkodtató. Ha a világhálót egyetlen egy vastag kábel szimbolizálná és készítenénk egy keresztmetszetet erről a kábelről, akkor az alábbit látnánk rajta:

url.jpg

Az információ egyre több. Egyre gyorsabban áramlik és egyre több csatornán. Az emberi agy adatfeldolgozó kapacitása  nem lett nagyobb, sőt, a tudósok azzal sem kecsegtetnek, hogy feltaláltak volna valamilyen új, modernebb, gyorsabb adatfeldolgozási mechanizmust az agynak. De akkor hogyan? Hogyan dolgozunk fel ennyi infót? Az előző bejegyzésben is írtam, hogy SEHOGY.

Válogatunk, szelektálunk, szűrűnk.

Mindneki saját magának felállított egy szűrőt, ami alapján érzékeli a világot. Kialakultak az alternatív valóságok. 

A legerősebb szűrők egyike pedig az érzelem: amihez érzelmileg lehet kötődni az megmarad, arra emlékezni fogunk. A sok milliárdnyi információs halmazból ez pedig nem más, mint a történet. Ezért kell megtanulni ebben a hatalmas zajban jól kommunikálni, jól elmesélni a történetünket. Ennek azonban megvannak a maga szabályai. Ehhez nyújtok pár fogódzkodót ebben a blogban. 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, hogy kövess a közösségi felületeken is, és küldd el pár ismerősödnek is a bejegyzést!

Köszönöm, hogy velem tartottál, hogy elolvastad ezt a részt. Hamarosan jön a következő epizód.

Szólj hozzá!

13.568 – A BŐDÜLETES SZORZÓ, AMIVEL MA SZEMBE KELL NÉZNED

2022. szeptember 29. 09:56 - Poór Csaba

1.pngAz elmúlt években számos előadást tartottam már arról, hogyan és miként kell jó történetet mesélni. Ezt a blogot nem egy „majd én megmondom” szakmai blognak szánom. Rengeteg forrásból, számos könyvből, blogból, kutatásból, szakértői beszélgetésből származik az, amit most megosztok veletek. De szívesen vitatkozhatunk is, ha nem értetek egyet - nem kell ugyanis egyet értenünk. A hangvétele is lazább, hogy könnyebben lehessen majd megemészteni a nehezebb, tudományosabb részeket. Ennek a résznek az elolvasása hozzávetőlegesen 7-10 percet vesz majd igénybe.

És ha már a részeknél tartunk!

Ezt a blogot úgy érdemes felfogni, mint egy mini kurzust, ahol a bejegyzések egymásra épülnek. Mint egy előadás. Lesznek azonban majd kikacsintások is. Ezeket jelzem majd nektek valahogy. Egy-egy érdekes Youtube videó, egy témába vágó könyv, egy másik külföldi blog érdekes behúzása, esetleg egy TED előadás, netán egy konferencia tapasztalata, nos ezek mind-mind itt lesznek majd velünk. Nem mindent fogok blog bejegyzés formájába ölteni, lesznek egyszerűen csak Facebook bejegyzésekbe csomagolt gondolatébresztők. Egy-egy kép vagy videó, esetleg egy erős idézet, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy napról napra jobb történetmesélőkké váljunk és így építsük a márkánkat, az üzletünket.

Mielőtt belevágunk a mai témánkba, ami egy szám, egészen pontosan egy szorzó (13.568), pár gondolatot még engedjetek meg, hogy röviden bemutassam, hogyan is tervezem felépíteni ezt a kis mini kurzust.

Elsőként írni fogok nektek arról a megváltozott környezetről, amiben ma a márkáknak, az üzleti vállalkozásoknak történeteket kell mesélni. Ezek elsősorban kutatási adatok lesznek, tények, amelyekkel lehet, de nem érdemes vitatkozni. Utána írok még pár bejegyzésben arról, hogy mi és hogyan változott meg, milyen minőségi és mennyiségi változásokon mentünk / megyünk keresztül. Erre is hozok pár megdöbbentő adatot, kutatást. Belemélyedünk majd abba is, hogy egyáltalán a kommunikációban miért fontos a történet, a jó történet. Hogyan és miként reagál a jó történetre az emberi agy. És írok majd nektek arról is, hogy valójában mi is az a történet, hogyan épül fel, és neked hogyan érdemes erről gondolkodnod, hogyan érdemes ezt a folyamatot majd megközelítened, végig csinálnod. rengeteg technikát, trükköt, praktikát fogok mutatni, amelyeket bármikor Te is könnyedén alkalmazhatsz.

És most akkor csapjunk a lovak közé!

Pár napja kitettem egy posztot a Facebookra, amelyen egy szám volt: 13.568. Jeleztem is nektek, hogy ez egy szorzó. Nos most lerántjuk a leplet erről a számról egy kutatás segítségével, amelyet még 2017-ben a Telekom végzett.

Elgondolkodtatok-e már azon, hogy egy átlag magyar ember egy hónapban összesen mennyi adatot fogyaszt?

Nem biztos. Mert valljuk be, nem egy tipikus vasárnapi ebéd téma. De ha most elgondolkodnátok egy kicsit, milyen szám jutna eszetekbe? Annyit segítek, hogy gigában mérhető! Túl nagy dologra se gondoljatok, mert egy átlag számot kellene kitalálni, ami a teljes magyar társadalomra jellemző. És nem. Nem a 13.568 giga lesz ez.

A Telekom 2017-ben megpróbálta ezt a számot megbecsülni és készített egy kutatást, amelyben az jött ki, hogy egy átlag magyar 18 éven felüli egy hónapban 106 giga adatot fogyaszt. 6 gigát okostelefonon keresztül, és 100 gigát úgynevezett desktop készüléken keresztül.

6gb_2.png

Mivel ez egy 2017-es, azaz lassan 5 éves adat, nem biztos, hogy 100%-ig aktuális, de egy dologra nagyon is jó lesz, mindjárt látni fogjátok.

Mert sokan most felteszik a kérdést, hogy ez most sok, vagy nem sok? Kinek az, kinek nem. Nem is akarok ebben igazságot tenni. Inkább egy kis hasonlattal segítek. Mert egy dolgot most gyorsan előre is hozok – az emberi agy nem érti az abszolút értékeket. Ezért nem tudjuk elképzelni, megmondani egységesen, hogy a 106 giga sok vagy kevés. De erről még írok bővebben abban a szakaszban, amikor az emberi agy információ feldolgozási mechanizmusairól írok.

Egyszóval: hasonlítsuk ezt az adatot valamihez. Mondjuk a saját nagyszüleink korábbi, fiatalkori adat fogyasztásához. Abból kiindulva tehát, hogy a kedves nagyi elolvasott naponta egy újságot, havonta egy könyvet és kapott átlag két levelet, adatokban számolva összesen sem több volt több a fogyasztása, mint (egyik számban sincs benne a TV és a rádió) cca. 8Mb! Ennyi, nem több.

106 giga kontra 8Mb. Lassan kézzelfogható lesz a különbség, hogy milyen hatalmasra is nőtt néhány évtized alatt az az adatmennyiség, amit fel kell tudnunk dolgozni, úgy, hogy közben az evolúció ebben nem sokat segít: azaz nem lett gyorsabb az emberiség agya, nem lett nagyobb sem, hatékonyabb sem. Ha a 106 giga adatot egy kicsit vizualizálni akarom – merthát mégiscsak történetmesélésről szól ez a blog – akkor íme:

Egy teleírt képeslap kb 500 bite, azaz a 106 giga cca. 222 ezer képeslap. Ennyi teleírt képeslap tartalmazza azt az adatmennyiéget, amit ma egy átlag magyar ember agya havonta fel kell, hogy dolgozzon. Minimum. Csak hogy lássuk: ha ez a 222 ezer képeslapot egymásra tesszük, akkor ez a képeslaposzlop éppen 76 méterrel lenne magasabb a legnagyobb Gizah-i piramisnál! És ez minden hónapban!

A JOBB ALSÓ SAROKBAN PEDIG A HŐSÖK TERE ARÁNYOS RAJZÁT IS LÁTJÁTOK!

kep1.png

Vessük össze most a nagyi és az átlag magyar fiatal adatfogyasztását: 106 giga kontra 8Mb, az körülbelül 13.568 szoros. Minimum ennyiszer több információt kell ma egy átlag magyarnak feldolgoznia, mint a nagyszüleink korában kellett egy átlagembernek.

kep2.png

Bődületes szorzó, hatalmas adatnövekmény. És ha belegondolunk, hogy egy

Shakespeare korabeli ember egész életében nem kapott annyi információt, mint amennyi most egy újság hétvégi mellékletében benne van,

akkor joggal csúszhat ki a szánkon, hogy „te jó ég”, milyen eszméletlen mennyiségű adat és információ ömlik ránk minden nap, minden héten és hónapban. És joggal vetitek fel a kérdést, hogy az emberi agy kapacitása és hatékonysága ezt nem követi le, akkor hogyan és miként vagyunk képesek feldolgozni ezt a bődületes adatmennyiséget?

Sajnos SEHOGY!

Szelektálunk. Ha szerencsénk van, akkor mi, ha nincs, akkor megteszik ezt helyettünk a közösségi média professzionálisan kifejlesztett mesterséges intelligencián alapuló algoritmusai és szépen bele is csúszunk egy „filter bubble” nevű jelenségbe, amelyről természetesen még bőven lesz szó a blogon, később.

Azért van szükségünk történetekre, hogy ebben a bődületes információ tengerben segítsük a célközönségünk agyát abban, hogy bennünket vegyen észre, a mi üzenetünk maradjon meg, mitöbb, a mi üzenetünket dolgozza fel, tárolja el, és a kellő pillanatban hívja elő. Például egy vásárlási döntés alkalmával vagy bármilyen más szolgáltatás igénybevételének döntése előtt. Mert ebben a hatalmas zajban csak az segít, hogy a vásárlói döntés pillanatában a vásárló agya mely márka kommunikációjára emlékszik, melyiket tárolta el a hosszú távú memóriába, melyikhez kötődik érzelmileg és melyik nem esett ki a „kosárból” azonnal. A történetekben átadott információ mindig sokkal tovább megmarad, mindig könnyebben felidézhető, és szinte mindig arra a termékre esik a választás, amelyiknek a története megragadta a figyelmünket.

És akkor most erre itt egy  indián közmondás is: 

kepernyofoto_2022-09-29_9_24_09.png

Hogy miért van ez és hogy mi történik az emberi agyban amikor történetet hall? Nos, erről lesz még szó az elkövetkező hónapokban. Ezért is érdemes olvasni a YourBigStory blogot, hogy megtanulj az emberek fejében megmaradni, emlékezetes lenni ebben a hatalmas információ áramlásban.

Hozok még pár bizonyítékot arra, hogy miért is ilyen fontos az, hogy profi történetmesélő legyél, hogy még jobban lássátok, hogy mekkora ellenszélben, mekkora zajban kell a saját történeted a megfelelő időben, a megfelelő emberekhez eljuttatnod.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, hogy kövess a közösségi felületeken is, és küldd el pár ismerősödnek is a bejegyzést!

Köszönöm, hogy velem tartottál, hogy elolvastad ezt a részt. Hamarosan jön a következő epizód.

Szólj hozzá!

START!

2022. szeptember 26. 09:42 - Poór Csaba

Elindult a storytelling blog

Hello mindenkinek, elindult a Storytelling Blog, amely egy szakmai blog lesz és elsősorban a közösségi média kommunikációban alkalmazható tartalmakról fog szólni. 

1_b1t9ptmk3bxbokvnsctnmg.jpeg

Arról, hogy:

  • milyen a jó történet, hogyan és miből áll a story
  • milyen könyveket és blogokat érdemes olvasnod, ha jó történetmesélő akarsz lenni
  • mi történik az emberi agyban akkor, amikor történetet mesélnek és….
  • egyáltalán mi történik az emberi agyban akkor amikor történetet dolgoz fel
  • miként érdemes a közösségi média különböző platformjaira videókat és élő közvetítéseket készítened, 
  • milyen kamerákkal, telefonokkal, mikrofonokkal és egyéb kamera kiegészítőkkel érdemes dolgoznod, 
  • mik a legújabb videós trendek, amelyeket érdemes követned, 
  • mit mivel érdemes összepárosítani, 
  • mik a legfrissebb videós közösségi média trendek. 

Ezek mellett elemzünk videókat is, amelyekből közösen tanulhatunk és beszélünk a tartalomgyártás, a videó készítés pszichológiai hátteréről is. 

Egyszóval igyekszünk nektek minden olyan terültről írni, minden olyan izgalmas szakmai fejleményről beszámolni, amely szerintünk elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy igazán hatásos videókat, élő közvetítéseket készíts mobillal, mobiltechnológiával a közösségi platformokra. Ez nem csak egy technikai blog! Átfogóan kezeljük a közösségi platformokra készítendő videós tartalmak gyártását. Ahhoz, hogy sikeres videós tartalmakat készíts, nem csak technikai, technológiai tudásra van ma szükség a 21. században, hanem mélyen ismerned kell azt a közeget, annak a platformnak a közönségét, igényeit, ahova videódat szánod. Ezek ugyanis mind befolyásolják a videós tartalmak gyártásának, szerkesztésének logikáját is.

Ezért mondjuk mi azt, hogy videó és videó között nem csak műfajilag lehet különbséget tenni. Képesnek kell lenni arra is, hogy a közösségi platformokra gyártott videós tartalmak kapcsán is diverzifikáltan, csatornaspecifikusan gondolkodjunk. Nem mehet ugyanaz a YouTube-ra, a Facebook-ra és az Instagramra, vagy a storykba

Miért? 

Olvass minket és mindenre magyarázatot adunk, mutatunk pár statisztikát is!

Ma már az a legfontosabb vezérelv, hogy mit szeretne néző! Ehhez pedig ismerni kell a közösségi média fontosabb trendjeit, a tartalomgyártás technikai újdonságait, és a nézőket is befolyásoló környezeti és pszichológiai tényezőket. 

Ha ezt a blogot követed, olvasod, ezen a három területen biztosan fejlődni fogsz és egy dolgot biztosan megtanulsz: hogyan és mivel tudod eljuttatni a nézőidet a “wow” élményig. 

Sok sikert és kitartást ehhez az úthoz, ránk számíthatsz! Hozzuk neked a friss, ropogós tudást, neked csak egyet kell tenned: kövess minket!

A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogy miben különbözik egy közösségi platformra készített videó egy televíziós videós tartalomtól.



Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása